X hits on this document

81 views

0 shares

0 downloads

0 comments

3 / 28

hisztamin hamisan magas értéket mutatna. A vizeletben a hisztamin és a metabolitjai hosszabb ideig kimutathatók, ezért a vizeletből történő mérésük hasznos lehet.

A β-triptáz egy neutrális proteáz, mely a hízósejtek granulumaiban tárolódik, normálisan a vérből nem mutatható ki. A hizósejtek aktivációja következtében a szérum β-triptáz szint megemelkedik mind az IgE közvetítette anafilaxia, mind a nem IgE közvetítette anafilaktoid reakció esetén. Minél súlyosabb az anafilaxia, a szérum β-triptáz szint annál magasabb. Mivel a β-triptáz a hízósejtekből származik, azok az anafilaktoid reakciók, melyek nem hízósejt aktiváció útján alakulnak ki, hanem például a komplement-rendszer aktivációja révén, nem járnak triptáz emelkedéssel. A β-triptáz szint csúcskoncentrációja az anafilaxia után 1-2 óra múlva észlelhető, de a rosszullét után 6-12 órán belül még kimutatható az emelkedett triptáz szint. A levett vérmintában a β-triptáz elég stabil, szobahőmérsékleten tárolt szérumból hetek múlva, lefagyasztott szérumból pedig hónapok, akár évek múlva is mérhető.

Az α-triptázt is a hizósejtek termelik, de – szemben a β-triptázzal – nem a szekretoros granulumokban tárolódik, hanem a hizósejtekből ürül kis mennyiségben (norm. vérszint 1-10 ng/ml). Az általában használt triptáz assay mind az α-, mind a β-triptázt méri. Bár az anafilaxiára a β-triptáz emelkedés jellemző, ha a szérum triptáz alapszintet és a rosszullét utáni csúcskoncentrációt összehasonlítva a különbség több, mint kétszeres, az legalább annyira igazolja az anafilaxiát, mint a β-triptáz specifikus assay-jel kimutatott β-triptáz emelkedés.

A./II.2. Anafilaxiát okozó anyagok

Elméletileg bármilyen anyag képes aktiválni a hízósejteket és a bazofileket, és ezáltal anafilaxiát okozni. A 2. táblázat összefoglalja a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a feltételezett patofiziológiai mechanizmus alapján csoportosítva őket.  Meg kell jegyezni, hogy az esetek egy részében különböző mechanizmusok, anafalixiás és anfilactoid jellegűek egyaránt részt vesznek a reakció kialakulásában. Azon gyógyszerek jegyzékét, melyek nem kívánt hatásaként anafilaxia és angioedema előfordulása leírt, az 1. sz melléklet tartalmazza.

Allergénkivonatok és immunterápia. Az allergénkivonatok injekciója utáni szisztémás reakció elég ritka, még kisebb a bőrpróba utáni anafilaxia kockázata. Az anafilaxia kialakulásának esélyét fokozza az instabil szteroid-dependens asztma, az injekció beadását megelőzően közvetlenül lezajlott asztmás roham, ha a beteg β-blokkolót szed, illetve ha az immunterápia során az injekció beadásához új fiolát kezdünk.

Élelmiszerek. Súlyos gastrointestinális, bőr, szem, légzőszervi és kardiovaszkuláris tüneteket okozhatnak egyes élelmiszerek. Gyermekeknél leggyakrabban anafilaxiát okozó élelmiszerek a mogyoró, hüvelyesek, dió, halak, kagyló, tej és tojás.  Egyes csoportokon belül a keresztallergia valószínűsége kiszámíthatatlan. Fűszerek is okozhatnak anafilaxiát.

Rovarcsípés. A rovarcsípések lokális, vagy generalizált tüneteket okozhatnak. Nincs arra utaló

adat, hogy nagy lokális reakciók után gyakoribb lenne az anafilaxia. A méh-, és darázsméreg elleni immunterápia különösen hatásos, javasolható minden méh, és darázscsípés allergiás betegnek. Az immunterápia általában 3-5 évig tart, de a kezelés hosszát mindig egyénileg kell meghatározni (részletesen l. a  2. fejezetben).

Latex (gumi). Tipikus egészségügyi probléma, leggyakrabban három csoport érintett: az egészségügyi dolgozók, a spina bifidával vagy urogenitális rendellenességgel élő gyerekek és a gumigyártásban foglalkoztatott dolgozók.

3

Document info
Document views81
Page views81
Page last viewedWed Dec 07 00:09:58 UTC 2016
Pages28
Paragraphs858
Words6209

Comments